Hírek

Kinesio Tape felhelyezése vádlira, bokára, lábfejre, achillesre

2024.11.01 23:01
Kinesio Tape felhelyezése vádlira, bokára, lábfejre, achillesre

A Kinesio Tape felhelyezése vádlira, bokára, lábfejre és achillesre hatékony módszer a sérülések megelőzésére és rehabilitációjára. A megfelelő technikával történő alkalmazás segíthet a fájdalom csökkentésében, a stabilitás növelésében és a mozgásfunkció javításában.

Kineziológiai tapasz felhelyezése a bokára

Az első lépésben nyirok tape alkalmazásával csökkentjük a duzzanatot és a véraláfutást.

Fontos, hogy a nyirok tape csápjait minél magasabbról vezessük le. Mint korábban említettük, a szalagot nem szabad feszíteni. A szárakat hullámszerűen helyezzük fel, ügyelve arra, hogy ne feszüljenek meg, és ne ragadjanak össze. Körülbelül 24 óra alatt csökkenti a duzzanatot, ezért a szalagot a sérült terület kinövi, ami miatt cserélni kell.

Ezen kívül a bokát két tapasszal stabilizáljuk. Az egyik tapaszt a sarokcsonton átvezetve helyezzük el a belső és külső bokacsont között, míg a másikat a sarok fölött, szintén a külső és belső boka között rögzítjük.

A két szalagot úgy mérjük le, hogy maximális feszítéssel érje el a bokát, és kis mértékben haladja is meg azt.

 

Kineziológiai tapasz felhelyezése lúdtalpra

A lúdtalp egy igen gyakori probléma, amely már gyerekkorban megjelenhet, és életünk végéig kísérhet minket. A lúdtalp esetén a boltozatos rész elgyengül és bedől, ami a boka bedőléséhez vezethet, sőt, akár a boka süllyedését is okozhatja. Ezek a problémák további terheket róhatnak a térd és a csípőízületekre, sőt gerincferdüléshez is hozzájárulhatnak.

A lúdtalp kialakulásának számos oka lehet, például a túl korai lábra állás gyerekkorban, a korai cipőviselés, a nem megfelelő lábbeli használata, valamint a hirtelen növekedés és a terhesség alatti súlynövekedés. A lúdtalp kezelését nem szabad elhanyagolni, mivel ha nem kezelik, idővel komoly fájdalommal járhat, ami rontja az életminőséget.

A kinesio tape felhelyezéséhez mindenképpen szakember segítsége szükséges, hiszen ő rendelkezik a megfelelő anatómiai ismeretekkel, amelyek a láb ragasztásához szükségesek. A kineziológiai szalag fontos szerepet játszik a lúdtalp esetében, mivel alátámasztást, erősítést és korrigáló hatást biztosít.

Ezen kívül a színes szalag fájdalomcsillapításban is jelentős szerepet játszik. A tapasz megemeli a lábboltozatot anélkül, hogy kényelmetlenséget okozna, és, ahogy már említettük, viselete nem jár semmilyen kellemetlenséggel. Kiegészítő kezelésként a gyógytorna hatékony segítséget nyújthat.

 

Kineziológiai tapasz felhelyezése vádlira

A vádli előkészítése során a bőrt szőrtelenítjük és zsírtalanítjuk, így biztosítva a megfelelő tapadást a szalagok számára. A lábszárat a térdhajlattól a sarokcsontig ragasztjuk fel kinesio tape-pel. A páciens hason fekszik, és ha húzódásról vagy izomgörcsről van szó, a lábfejet előre feszítve helyezzük fel a szalagokat. Részleges szakadás esetén laza tartásban végezzük el a ragasztást.

Két szalagot Y formára vágunk és alkalmazunk (vékonyabb láb esetén egy szalag is elegendő lehet). Ha két szalagot használunk, azokat a sarokcsont alatt indítjuk, majd a sarok fölött ívben, oldalra ragasztjuk fel, úgy, hogy körbeöleljék a vádlit. A térdhajlatban újra középre érkezünk, a lábfejet előre feszítve vagy laza tartásban, feszítés nélkül helyezzük fel a szalagokat.

A második szalagot szintén a sarokcsont alatt indítjuk, és a vádli másik oldalán is végig vezetjük, ahol a térdhajlatban a két szalag találkozik. Ha Y formában vágjuk fel, győződjünk meg róla, hogy a szalag a sarok fölé érjen, ott váljon szét, majd a két részt a vádli két oldalán végig vezetve, a térdhajlatban újra összeöleljék, így körbe fonva a vádlit.

 

A kineziológiai szalag felhelyezése ínszalag sérülés esetén:

Két szalag felhelyezésére lesz szükség. A megfelelő hosszúságot a korábban ismertetett módon mérjük le.

A sérült személy hason fekszik, a lábfejét hátrahúzza. Az első szalagot a sarokcsont aljától az Achilles-ín tetejéig mérjük le. Előfordulhat, hogy a sérült vádlija széles, ezért két szalagot kell egymás mellé helyezni; ebben az esetben két egyforma hosszúságú szalagot vágunk. A másik szalagot a belső és külső bokacsúcs közötti részre méretezzük. A ragasztást a sarokcsont alján kezdjük, és a szalagot feszítés nélkül helyezzük fel az Achilles-ín tetejéig. A másik szalag a bokaízületet öleli át, amelyet 100%-os feszítéssel rögzítünk, a szalag közepe a sarokcsont alján tapad.

 

Sípcsont sérülése:

A futók és a rendszeres túrázók gyakran tapasztalják a lábszár elülső részének fájdalmát. Ezt az elülső lábszári izom, a musculus tibialis anterior inának túlerőltetése okozza. Ennek az izomnak az elsődleges funkciója a láb felfelé emelése és a talajra lecsapódás fékezése, ami különösen lejtőn való haladáskor és futás közben jelentkezik.

Minél keményebb talajon futunk, annál nagyobb megterhelésnek van kitéve az izom, ami a lábszár elülső részének fájdalmát, valamint a boka és a láb felső részének érzékenységét okozhatja.

A fájdalom jellemzően megerőltető futás, egyenetlen talajon végzett túrázás vagy foci után jelentkezik. Ha a terhelést nem csökkentjük, a panaszok tartósan megmaradhatnak, és akár súlyosbodhatnak.

A problémák kialakulásában szerepet játszhat a nem megfelelő cipő viselése, lúdtalp, bemelegítés nélküli sportágak űzése, és a túlsúly is súlyosbíthatja a helyzetet. Gondos edzés, megfelelő cipő választása, testsúlycsökkentés, valamint bemelegítés és nyújtás mellett a kineziológiai tapasz alkalmazása segíthet a fájdalom enyhítésében.

A tibialis anterior tapaszolásához egy hosszú szalagra lesz szükség. A lábszár előkészítése szőrtelenítést és zsírtalanítást igényel. A sérült személy fekszik vagy ül, lába kinyújtva, így könnyen kitapintható az izom vége, és meghatározható a szükséges szalag hossza. Ezt a ragasztást szakembernek kell elvégeznie, aki pontosan tudja, hogy az izom hol helyezkedik el.

A tapaszt az izom eredésétől, a térd külső részétől a nagy lábujjig ragasztjuk fel. A szalagot 50-75%-os előfeszítéssel helyezzük fel úgy, hogy a lábfej visszafeszítve legyen, majd a két végpontot leragasztva, a láb lefeszítésekor a tapasz megfelelően feszül.

 

A nagylábujj korrekciós tapelése

Napjainkban sok időt töltünk cipőben, ami a nagylábujj nem megfelelő helyzetben tartását eredményezi. Ez a probléma különösen gyakori a nőknél, akik magas sarkú, szűk cipőket viselnek, de balettosoknál is előfordul a lábujj deformitása. A nagylábujjnak fontos szerepe van a járásban, hiszen nélküle gyakorlatilag nem lennénk képesek mozogni. Ha a nagylábujj a kisujjak felé hajlik, deformitása kalapácsujjnak nevezik. Ez nem csupán esztétikai problémát jelent, hanem nagyobb gondokat is okozhat, mivel megváltoztatja a járásunkat, ami nagyobb nyomást helyez a bokánkra, térdünkre és csípőnkre. A kineziológiai tapasz hatékony megoldást nyújt e problémára.

A korrekcióhoz két szalagot fogunk használni. A páciens leül, lábfejét enyhén visszafeszíti. Az első szalagot a nagylábujj és a belső boka csúcsa között mérjük ki. A második szalagot néhány centiméterrel rövidebbre vágjuk. Az első szalag végét Y formára vágjuk, és az Y két végét a nagylábujj köré ragasztjuk, mintegy körbeölelve azt. A lábujj elhajlásának mértékétől függően fogjuk kifeszíteni a szalagot, a boka belső oldala felé húzva.

A második szalagot a nagylábujj alatti területen ragasztjuk fel, a másik tapaszra rögzítve, és szintén meghúzva a boka irányába.

 

A térdízület ragasztása kinesio tape-el

A térd ragasztásához a páciens az ágyon ül, és 90 fokban behajlítja a térdét.

Négy szalagra lesz szükség, ebből két rövidebb, amelyek szorosan követik a térdkalács vonalát, valamint két hosszabb, amelyek részben átfedik az előző kettőt, így körbeölelik az egész térdkalácsot.

Először a rövidebb szalagokat ragasztjuk fel, körülbelül 75%-os előfeszítéssel, mindkét oldalról, ügyelve arra, hogy a két végpont kissé érintkezzen. Ezt követően a hosszabb szalagokat is felhelyezzük, ugyanilyen feszítéssel, átfedve a kisebbeket. Ez a ragasztási technika stabilan tartja a térdet és csökkenti az ízület terhelését, ezáltal mérsékelve a fájdalmat.

 

Külső és belső térdszalagok ragasztása kinesio tapasszal

Hasonlóan az előző technikához, a páciensünk az ágyon ül, térdébe behajlítva. Ehhez a ragasztáshoz négy szalagra lesz szükség. A belső és külső térdszalagokat egy-egy kereszt alakú tapasszal rögzítjük, ezzel stabilizálva őket. Amennyiben a térdkalács stabilizálása is célunk, egy ötödik szalaggal a térdkalács alatt egy 100%-osan kifeszített vízszintes tapasszal biztosítjuk a támogatást.

A harmadik ragasztási technika, amelyet kiegészítőként vagy önállóan is alkalmaznak, az úgynevezett ugró térd. Ehhez egy szalagra van szükség. A páciens az előzőekhez hasonlóan az ágyon ül, térdét behajlítva. A szalag a combizom közepétől körülbelül a sípcsont közepéig terjed. A ragasztást a combizomnál kezdjük, feszítés nélkül egészen a térdig, ahol maximálisan megfeszítjük, de csak a térdízület aljáig. Ezt követően a szalagot onnan tovább feszítés nélkül ragasztjuk a végpontig.

 

Kineziológiai tapasz felhelyezése

A kineziológiai tapasz felhelyezése elsőre nem tűnik bonyolult feladatnak, de a kívánt hatás eléréséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, mit, miért és hova kell ragasztanunk.

A kinesio tape hordozófóliája már a felhelyezés során kis mértékben, körülbelül 10%-ban előre megnyúlik. A szalag felhelyezésének módjától függően lehet feszítés nélküli vagy különböző mértékben előnyújtott. A kineziológiai szalag felhelyezése előtt a megfelelő hosszúságra kell vágni. A leggyakrabban használt kineziológiai szalagformák az I, Y és X alakú darabok, de szükség esetén más formák is alkalmazhatók.

A kívánt hatás eléréséhez szakértői segítség igénybevétele ajánlott!
Használat előtt ellenőrizze, hogy a bőrfelület száraz és zsírmentes legyen.
Az erős szőrzetet érdemes eltávolítani a jobb tapadás érdekében.
A taping technikától függően vágja le a kívánt darabokat a tekercsből.
A tapasz végeit a jobb tapadás és a kényelmes viselet érdekében kerekítse le.
A következő lépés a kineziológiai tapasz felhelyezése a bőrfelületre, majd a ragasztóréteg aktiválásához enyhe dörzsölés szükséges.
A szakszerűen felhelyezett tapasz 24 órán keresztül, 4-5 napig a bőrfelületen marad.
Fürdést vagy zuhanyzást követően a nedves szalagot hajszárítóval érdemes megszárítani. A tapasz vízzel benedvesítve fájdalommentesen eltávolítható. Húzza le a tapaszt a szőr növekedésének irányába, miközben a bőrt ellentartja.